Connection Now

Author: tunde

  • Ha nincs kondícionált beidegződés

    —

    by

    tunde
    in

    A leszületéstől fogva énségünk fejlődésére és alakulására nagyrészben a születés előtt választott szülői és családi környezet valamint a korszellem meghatarozóan hat. Szokásaink kialakítása, hitrendszerünk felépítése, kapcsolati/ érzelmi struktúráink irányítása tehát függenek attól is, amit és ahogyan kaptunk, a legalapvető szükségletektől kiindulva (evés, alvás, tisztaság, …) az érzelmi kapcsolódásokon át ( szeretet, féltés, gondoskodás … )…

  • Ha nincs előre elgondolt elképzelés a másikról, a helyzetről

    —

    by

    tunde
    in

    Vannak fizikai / lelki / szellemi alap dinamikák, melyeket, ha megfigyelünk, biztos támaszt tudnak nyujtani önmagunk a másik és a világ megismerésében. Az egyik közülük a következő :  Olyannyira látjuk a másikat, amennyire saját magunkat látjuk. A kapcsolódásunk minősége pedig ennek a látásnak a következménye. Ha jól megfigyeljük magunkat, észlelhetjük, hogy tisztánlátásunkat védekezési vagy hárítási mechanizmusaink…

  • Ha nincs vággyal, álmokkal elfedett valóságkép

    —

    by

    tunde
    in

    A valóságot akkor látjuk pont olyannak, amilyen, amikor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy lemondjunk annak szépítgetéséről, manikürözéséről. Mind ezt azért, mert már elbírjuk annak a súlyát, hogy a világ és a másik, nem azt adja, amire vágyunk, nem akkor ad meg nekünk valamit, amikor szükségünk van rá, nem annyit ad, ami kielégíti elképzelésinket, nem abban…

  • Az alkalom tolvajt vagy jelenlétet szül ?

    —

    by

    tunde
    in

    Ha nincs vággyal, álmokkal elfedett valóságkép,Ha nincs előre elgondolt elképzelés a másikról, a helyzetről,Ha nincs kondícionált beidegződés,Ha nincsenek kifogások, magyarázkodások,Ha nincs menekülés a létrehozott énképek elöl,Ha nincs félelem a hibázástól, a tökéletlen megoldásoktól, az ítéletektől,Ha nincs megfelelési kényszer és bűntudat, Akkor a pillanat tisztán tükröződik tudatunk tükrén,Akkor a pillanat szüli meg helyzetfelismerésünket,Akkor a szavak, gondolatok,…

  • Időn innen és túl

    —

    by

    tunde
    in

    A lineáris időt közös megegyezés alapján percben, órában, években …mérni lehet. Ez mindenki számára egyértelmű és azonos egy adott időzónán belül. Az idő érzékelése azonban nagyon eltérő az egyén és a csoport (család, nemzet) számára. Azt, hogy egy adott helyzetben, kapcsolódási rendszerben, milyen minőségben éljük meg az időt, tudatosságunk függvénye. Pl. ha teendőinket nem tudjuk…

  • Aki mer, az nyer

    —

    by

    tunde
    in

    Azok, akik  Bátran élik életüket, tisztán szembe mernek nézi azzal, ami a tudatuk tükrén megjelenik, mert   Lemondanak a kifogasokról, a magyarázatokról, a bűntudatról, a félelemről és merik látni őszinte tisztasággal azt, ami van. Ez a Bátor jelenlét, tiszta szembe fordulás a valósággal generálja a nyereséget, mert A Tisztánlátás utat nyit arra, hogy egyszerűen megtegyük, azt amit…

Felismerésünk milyensége:

Ha helyzetfelismerésünk a középpontunkból történik, pont azt látjuk, ami az adott pillanatban megjelenik. Ha középpontunkból kibillent állapotban érzékeljük a helyzetet, vagy a múltat az összes fájdalmával, vagy a jövőt összes vágyképünkkel látjuk, és képtelenekké válunk arra, hogy a szokásos, beidegzett, kondícionált válaszreakciók helyett, tisztán cselekedjünk.

Tenni:

Ha azt tesszük , amit mondunk, gondoluk és érzünk, tisztán lépünk be a világba és tisztán tartjuk világunkat. Ha nem azt tesszük, amit gondolunk, mondunk vagy, amit érzünk, ámítjuk a másikat és saját magunkat és ezáltal beszennyezzük a jelen pillanatot.

Felelősségét:

A gyermeki létformára a felelősség elhárítása a jellemző. A gyermek vagy a másikra hárítja a hibájából fakadó felelősség felvállalását, s kivül keresi a hibást, vagy bűntudatot hoz létre, és belül beleragad a bűntudatba, s lefagy. A felnőtté érés folyamatára a felelősség tudatos felvállalása jellemző. Erre a folyamatra a bátor / tudatos cselekedet a jellemző. A felelősséget felvállaló felnőtt látja saját és mások hibáit, azt a fájdalmat, amit magának vagy másoknak okoz, ezért bátran szembe fordul velük, vállalva a felelősséget értük mégpedig úgy, hogy korrigál, változik, hogy többé ne hozza létre ugyanazt a hibát / fájdalmat.

Jelen pillanat hatalmáról:

Ha tisztán látjuk a pillanatot, tisztán látjuk, mi a dolgunk, s azt, az elme által létrehozott kötésektől/ ítélkezésektől eloldódva meg is tesszük. Ekkor flow-ban vagyunk a valósággal, s társ teremtőként vagyunk jelen benne. Ha a pillanatot betakarják vágyainkról, félelmeinkről alkotott elképzeléseink, nem a valóságot látjuk, hanem az arról alkotott képeinket. Ekkor illúzióink leválasztanak egyszerre a valóságról és társ teremtői mivoltunkról.

Távolság:

Minél nagyobb a távolság a valóság és a valóságnak vélt kép között, annál inkább egy illuzórikus, képzelt világban élünk. Szemeinkkel nem azt látjuk, ami van, füleinkkel nem azt halljuk, amit mondanak nekünk…, mert az öt érzékszervi tapasztalatot felülírja egyrészt az illuzió fenntartásához szükséges energia, másrészt a valósággal való szembefordulástól való félelem.

Szellemi autonómia:

Az úton járva megtanulunk saját tapasztalatainkra támaszkodni, megtanuljuk a helyes megkülönböztetést, a helyes kapcsolódást érzelmi és mentális szinteken egyaránt. Ekkor nem a könyvek, a mesterek, a tanácsadók bölcsessége alapján működünk, hanem saját tapasztalatunkból összegyúrt tanítások tudatosításai alapján.

Egy élő módszer:

A forma és tartalom tudatosságunk függvényében változik. S ez igaz a Connection Now módszerre is : a klasszikus családállítástól, a lélek állításon és a Hellinger Sciencia-n keresztül, a módszer most a tudat struktúrájának felállítására törekszik, mely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy tisztábban lássuk azt a folyamatot, mellyel saját valóságunkat teremtjük.